Blog terén az események gyűjtögetése bevallom, hogy soha sem volt az erősségem. Ha valami történt, akkor vagy aznap, vagy az elkövetkezendő pár napban, ezek után már csak a soha merült fel bennem, hiszen néha-néha akaratlanul is, de elvesztettem az ihletemet a cikkel kapcsolatban. Így hát, mivel is készültem mára? XS claire's haul!
Nos, kicsit késve ugyan, de megérkeztem végre a harmadik postommal is, ebben pedig a claire's volt a segítségemre. {Tudni illik, már vagy három napja dolgozom ezen a "projekten"} Nem is olyan régiben sétálgattunk a városban, amikor is egy nagy claire's üzlet mellett elhaladva az unokahúgom jóvoltából észrevételeztünk egy kiírást, miszerint hármat fizet, hatot vihet. Eleinte nyögvenyelősen ugyan, de mégis csak bementünk, hogy körül nézzünk egy kicsit, hátha találunk valamit ami "iszonyatosan hú de", de azért muszáj-ból ugye semminek sem kéne a kosárba kerülnie. Az akció lényege ugyebár a három legdrágább 'termék' kifizetése volna, amelyek mellett a maradék már csak az elhanyagolható árkategóriába tartozik. Iszonyat vevő csábító dolog, esetenként azonban huszadszorra átszámolva, előfordulhat, hogy mégis csak jól járunk majd ezzel az egésszel. Mindent összevetve, végtére is a dolog még egész jól is elsülhet. Nem titok, szeretek vásárolni. A családom soha nem díjazta azt bennem, hogy míg ők csak azt vették meg, amire tényleg szükségük volt és álltak is még felette vagy fél órát a "meg vegyem-e vagy sem?" kérdést lebegtetve a fejük felett, én teljesen könnyelműen dobtam bele a kosárba, mondván "ha egyszer tetszik, akkor miért is ne?". Mondhatjuk úgy is, hogy a nézeteink ezen dolog terén igen különbözőek, ami gyakori konfliktus helyzetekhez vezet a vásárlások közepette. Talán most először vallom be magamnak is, hogy bizony elég gyakran vásárolok céltudat nélkül, most viszont úgy érzem, egészen kitettem magamért. Gyűlölném, ha még öt percen keresztül szaporítanom kéne a szót, így hát térjünk is lényegre, hiszen gondolom, aki ezt olvassa, nem feltétlenül azért kezdett neki, hogy elmeséljem az élettörténetem. Így hát, lássuk, mi az amit sikerült, és mi az, amit nem...
Így hát, azt hiszem erre a hétre ennyi lett volna, ha úgy érzem, hogy szolgálhatok még valami érdemlegessel, a későbbiekben majd jelentkezem. Addig is türelem! :)
Életképek
Megosztás a facebookon
Nyári hétköznapjaim alkalmával gyakorta botlok olyasféle problémákba, hogy a hétköznapjaimat tekintve nincs miről írnom. Így úgy gondoltam, hogy össze vetve a kellemeset a hasznossal, két, a szívemhez közel álló hobbim segítségével, megalkotom nektek most ezt a bejegyzést. {No, meg persze az internet segítségével, hiszen hol máshol találhattam volna ezt a hasznos tag-et.}
Szerettem volna elsőre szépen és illedelmesen bemutatkozni, de hé... Azt hiszem az nem én lennék. Így hát fogadjátok sok, illetve csekély szeretettel az első pár szárnypróbálgatásomat itt, az eblogomon.
Először is szeretnék köszönteni és kevésbé köszönteni minden kedves és kedvtelen idelátogatót. Minden bizonnyal jelen pillanatban még ismeretlenül állok előtettek, ezzel az egynéhány ideiglenes sorral. Bevezető, üdvözlő és egyéb más indító szövegekben, sohasem voltam jó, tehát mondhatnánk úgy is, hogy a kezdetetek soha nem volt az erősségem. Általában szeretek mindennek egyszerűen a közepétől kezdeni, hiszen az korán sem tűnik ennyire erőltetettnek és szerencsétlennek. Avagy szeretném, ha elnéznétek az első esetlen próbálkozásaimat. Az eblog nevezetű oldalon nyilván még, és remélem csak egyenlőre, teljesen ismeretlenként vagyok jelen, mint azt már ezelőtt említettem, de remélem ezen a későbbiekben változtathatunk majd. Mielőtt ide tévedtem volna a blogger éveimet egy G-Portal nevezetű oldalon kezdtem el, azonban az ott levő "pálya futásomat" a tavalyi év nyarán fájó szívvel ugyan, de be fejeztem. Röpke négy-öt évnyi blogolást hagytam ott magam mögött, mondván ideje volna tiszta lappal kezdenem "az életem". Ezután úgy érzem vágjunk is bele, kezdetnek tizenöt {15} ténnyel rólam.
Nos, ennyi lett volna ízelítőnek ez a párt érdektelen tény rólam... és egy kis ízelítő termékvélemény, amelyet mindenképpen szeretnék megosztani veletek, hiszen a későbbiekben mindenképpen tervezek ilyesféle dolgokat blogba foglalni.
Életképek
Remélem tetszett és meglátogatsz majd a későbbikben is, ahol majd igyekszem a gondolataimat jobban összeszedni és egy bejegyzésbe foglalni. Egyenlőre viszont tőlem sajnos csak ennyire tellett.
Megosztás a facebookon
Nincs még komment.